share

Toma története:

Beszélgettem konzervatív szavazo ismerossel, aki azt mondta, hogy szerinte nincs alternatíva, pl nézzem meg, hogy Budapest amiota Fidesz van, hogy fejlődik. Erre igényeltem meg a közadatokat, hogy 2014 óta az EU mennyi lóvét adott Budapestnek, és mi mennyivel szálltunk be. Ezután megmutattam az ismerősnek, aki ugy tűnik, ezen elgondolkodott. Felvetette, hogy nézzuk meg 2014 előtt is. Most erre (is) várunk.

Toma ebben a történetben két hasznos, sokféleképpen alkalmazható eszközt kombinált: a barátkozást és a közérdekű adatigénylést.

A Barátkozás

A barátkozás (33. a listán) a legfontosabb eszközünk. Az a lényege, hogy barátságosak vagyunk másokhoz, és beszélgetünk velük. Arra használjuk, hogy másokat meggyőzzünk az igazunkról, szimpátiát keltsünk bennük. Gyakran – pl. egy barátnál – a cél az, hogy az általunk képviselt cél mögé állítsuk a partnerünket. Gyakorlatilag ez az egyetlen módja annak, hogy felépítsünk egy olyan mozgalmat, amely képes komoly változásokat elérni: minden egyes ember azért vesz részt a dologban, mert valakivel beszélgetett róla, aki meggyőzte. Van olyan, amikor nem is fontos az, hogy teljesen magunk mellé állítsuk a beszélgetőpartnerünket. A sorfalban álló rendőrtől pl. nem várhatjuk el, hogy megforduljon, kivéve amikor majd tényleg komolyra fordul a helyzet. De ahhoz már most ideje lesz elkezdeni a barátkozást.

A barátkozás és a meggyőzés bárkivel szemben hasznos. Ügyünk ellenzőinél elérhetjük hogy elbizonytalanodjanak, a bizonytalanoknál pedig azt, hogy elkezdjenek egyetérteni velünk. Aki pedig egyetért, azt rá tudjuk venni arra hogy segítsen. Emiatt nincs – a diktatúra kulcsszereplői kivételével, akik nem is személyként, hanem a diktatúra jelképeként jelennek meg – olyan ember, aki az ellenségünk lenne: a legjobb ha mindenkivel a megegyezést keressük.

A barátkozásnak és a meggyőzésnek két szintje van. Az egyik az érzelmekre hat, a másik az értelemre. Hogy kire mivel lehet hatni, az egyénenként változó, de leggyakrabban a kettő valamilyen kombinációja fog hatni. Toma a fenti példában a felszínen és elsősorban az értelemre hatott: érveket fogalmazott meg, amiket adatokkal támasztott alá. Ugyanakkor biztos hogy az eredményt segítette egy sor olyan dolog, ami az ismerőse érzelmeire hatott: például az hogy nem nézte hülyének a véleménye miatt (vagy legalábbis nem mutatta azt), hogy türelmesen meghallgatta az érveket és megfelelő hangnemben reagált rájuk. A barátkozásnál és a meggyőzésnél nagyon fontos az empátia: hogy megétsük, partnerünknek mi játszódik le a fejében, bele tudjuk képzelni magunkat a helyzetébe, és így megtaláljuk azt, ami a legjobban hat rá.

A barátkozást – és főleg a meggyőzést – túlzásba is lehet vinni. Ha egyszerre túl nagyot akarunk markolni, ha nem vesszük figyelembe a partnerünk gondolkodásmódját, könnyen elriaszthatjuk azzal, hogy túlságosan “dogmatikusak” vagy “rámenősek” vagyunk.

A közérdekű adatigénylés

A közérdekű adatigénylés a jogi/hivatali eszköztár egyik eleme. Ahogyan a neve is mutatja, közérdekű adatokat igénylünk. Ez is nagyon erős eszköz, amit mi sem mutat jobban, hogy a KiMitTud (a magyar közadatigénylő portál) indulása óta a Fidesz többször is szigorította a törvényi feltételeket. Szerencsére az EU-s jogszabályi környezet miatt nem fogják tudni elvenni ezt a lehetőséget. Az adatigénylést sok mindenre lehet használni. Toma ebben az esetben a leginkább nyilvánvaló módon olyan információkat tudott meg vele, amit fel tudott használni az érveléséhez bizonyítékként. Ezen kívül gyakran szoktunk vele korrupciót valószínűsítő vagy éppen bizonyító adatokat kikérni, politikai ígéretek megvalósulását nyomon követni, vagy éppen az adatigénylés eszközével nyomást gyakorolni valamilyen cél elérésére. Biztos vagyok benne, hogy ilyen történeteket is fogunk látni.

Az adatigénylés esetén is van néhány dolog, amire érdemes figyelni. Szerencsére ezekkel a dolgokkal alapesetben nem kell foglalkozni: ha egy adatigénylést elutasítanak, azt meg lehet később ismételni. Egy dolgot azért tartsunk be: az adatigénylés nem arra való, hogy a véleményünket kifejezzük. Arra ezer más mód van. Ha az adatigénylésünket elutasítják, akkor az Átlátszó ügyvédeihez vagy a TASZ-hoz lehet fordulni, akik segítenek abban, hogy hogyan tudjuk az adatokat mégis bírósági úton megkapni. Érted már, miért szerepelt ez a két szervezet a Lázár listán a norvég botrányban? (segítek: “gyakran szoktunk vele korrupciót valószínűsítő vagy éppen bizonyító adatokat kikérni”)