Pontosabban az egyéni választókerületekért és a Condorcet módszerrel történő szavazásért indított weblap neve demokracia.rulez.org.
(Nem lett mégsem gyáva alkalmazásszerver, nem kis részben azért, mert sparc linuxra még mindíg nincs JRE. De azt hiszem jobban is jártam. Django alapú a motor, ez a Ruby on Rails python megfelelője. A megtanulással együtt is nettó egy nap se volt amíg összedobtam.. naon zsear. Nem akarsz egy CSS-t és/vagy egy bannert csinálni neki? A design nem nekem való feladat;)

Csinálnám az új weboldalat, de most már Apache Tomcattel. Azért, hogy lehessen openSSO-t használni (hogy a szavazásokat a különböző erősséggel azonosított felhasználók szerint is tudjam összegezni).
Kicsit kezdek kifutni a helyből. Ma 9 giga egy szerverben (meg az az 512M RAM) nem számít túl soknak...
Fast/wide scsi kell ebbe az Ultra2-be. Ha esetleg lenne valahol elfekvőben egy ilyen vinyód, gondolj rám.
2 giga felett minden érdekel.

A mai közéletet és politikát nagyban meghatározza a választási rendszer. Nem is gondolnád mennyire.
Ma

• A jelöltek számára a nyerő stratégia az, hogy az ellenfeleiket szidják, és vesztes stratégia az együttműködésre törekvés. Ez nem szociálpszichológiai jellegű kijelentés, hanem kőkemény matek.
• A független jelöltek számára a parlamentbe kerülésre minimális az esély.

Lehet még tovább ragozni, a részletekért olvasd el ezt az írásomat: http://magwas.freeblog.hu/files/valaszt1.html
Az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi politikai elittől nem várhatjuk el, hogy önkéntesen megváltoztassa a választási rendszert.
A jó hír az, hogy van kiút.

Utánanéztem, és megvan rá a lehetőségünk, hogy a választási rendszert megfelelően átalakítsuk.
A terv lényege: érjük el azt, hogy az összes parlamenti képviselőt egyéni körzetben, Condorcet módszerrel válasszuk meg.
A Condorcet módszer főbb ismérvei:

• A jelölteket a szavazó rangsorba állítja, nem pedig egyet választ
• Az a jelölt fog győzni, akit a szavazók páronként összehasonlítva szimpatikusabbnak tartanak mindenki másnál. Tehát az győz, akinek a többség örül
• Mindíg érdemesebb őszintén szavazni, mint nem szavazni, és értelmét veszti a stratégiai szavazás.

Ez többek között azzal jár, hogy az együttműködésre való törekvés lesz a jelöltek számára a nyerő stratégia, és a független jelöltek esélye ezáltal is megnő.

Akkor lássuk a tervet:

Jelenleg van egy futó népszavazási kezdeményezés a listás választások eltörléséért. A kérdés így hangzik:

„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el az 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (3) és (4) bekezdéseiben a pártok számára biztosított területi és országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe csak egyéni választókerületekből kerülhessenek képviselők?”

Erre az aláírásokat 07.20-ig lehet gyűjteni (addigra kell beérkezzenek az OVB-hez). Az aláírásgyűjtő ív letölthető innen: http://www.nephatalom.hu/184_2008_OVB_alairasgyujto_iv.doc
Elképzelhető, hogy a kezdeményező egyéb nézeteivel nem értesz egyet (én sem), de lehet ez akadálya annak, hogy mögéállj egy jó kezdeményezésnek?

Emellé én benyújtok egy másikat, aminek a jelenlegi szövege így hangzik:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlésbe egyéni választókerületekből bekerülő képviselőket olyan módszerrel válasszuk, melynek során a választók a jelölteket rangsorolják, és a választás győztese az, akit bármely más jelölttel páronként összehasonlítva több szavazó rangsorolt előre?"

Ez a Condorcet módszer definíciója maga. Számítok rá, hogy hosszasan kell küzdenem az OVB-vel és az AB-vel, hogy átmenjen, de biztos vagyok benne, hogy a végén sikerülni fog. Részletesebben a blogomban olvashatsz erről: http://magwas.rulez.org/AKieg_c3_a9sz_c3_adt_c5_91Szab_c3_a1ly

Mit tudsz te segíteni?

Segítesz gyűjteni az aláírásokat az első kezdeményezéshez. Most ez a legfontosabb. És persze ha vannak ötleteid arra nézvést, hogy hogyan fogalmazzuk meg a kérdést még közérthetőbben, ugyanakkor egyértelműen, azokat is szívesen várom.

Az aláírásgyűjtések koordinálására azt tervezem, hogy csinálok egy weboldalt, ahol rajta van az ebben segítő aktivisták elérhetősége. Ha segítesz ebben a dologban, jó lenne ha megadnád az elérhetőségeidet.

Szóval ha tudsz segíteni, az alábbi infók közül kellene annyi, amennyit meg szeretnél adni.

• Hol vagy? (Ezt a térképre való rajzoláshoz használnám. Lehet GPS koordináta vagy település, utca, házszám, de ha csak a települést adod meg az is jó [Budapesten azért a kerületet is])
• e-mail, publikálhatom-e?
• telefonszám, publikálhatom-e?
• amit fontosnak tartasz az aláírásgyűjtés koordinálásához elmondani
• levlistára feltegyelek?
• hírlevélre feliratkozol?

Az e-mail és a telefonszám olyan célból is kellene, hogy tudjuk mi egymással tartani a kapcsolatot. Tehát ha a megadott adatokból valamelyiket nem szeretnéd publikálni, de nekem megadod kapcsolattartás céljából, azt is jelezd légy szíves. Az e-mail címekből két levelezőlistát fogok összeállítani. Az egyikre mindenki írhat, aki rajta van, a másik hírlevél lesz, tehát kicsi (max heti egy e-mail) lesz a forgalma.

Köszönöm hogy foglalkozol a jövőnkkel, és várom visszajelzésedet

magwas@rabic.org
30/383-0791

Az egyéni körzetes kezdeményezés csak alapja annak, ami szerintem jó lenne. Kicsit utánanéztem, és azt gondolom, hogy a másik felét is át lehetne tolni: az egyéni választókerületekben a parlamenti képviselőket Condorcet módszerrel válasszuk.
Az eddigi népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos OVB és AB határozatokat átnézve két dologgal próbálkozhatnak:
Az egyik az, hogy szervezetátalakítási kérdésekről nem lehet. De az AB-n átment az egyéni körzetes is, ez meg sokkal kevésbé tekinthető szervezetátalakításinak.
A másik a joker: nem érthető, nem várható el a választópolgártól, hogy megértse. A "Condorcet" idegen szó. Nem szabad túlmagyarázni, több szempontot belevinni.
Tehát nem azt kell írni, hogy Condorcet, hanem megadni azokat a tulajdonságokat, amelyek jellemzőek a Condorcet módszerre. Igazából ezt a bejegyzést hangos gondolkodásképpen is írom, közben nyitva három törvény és három wikipédia lap.
Milyen is a Condorcet módszer?
"The Condorcet candidate or Condorcet winner of an election is the candidate who, when compared with every other candidate, is preferred by more voters." Egy szavazás condorcet győztese az, aki bármely másik jelölttel összehasonlítva annál több szavazó által preferált. Ez nem magyarul van, de munkahipotézisnek jó lesz.
Azt se felejtsük el, hogy ez egy preferenciális szavazási módszer: "In a Condorcet election the voter ranks the list of candidates in order of preference." A választáson a szavazó a jelölteket preferencia szerint rangsorolja.
Már megint a preferencia szó. Magyarul van ez? A sztaki szótár szerint preference = előny, kedvezmény. prefer= jobban szeret. preferential = kedvezményes. Most jön a gugli keresés "rangsorol választás".
"A racionális választás során a fogyasztó jószágkosarakat rangsorol."
Azt hiszem maradok az "előrébb rangsorolt" kifejezés használatánál.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlésbe egyéni választókerületekből bekerülő képviselőket olyan módszerrel válasszuk, melynek során a választók a jelölteket rangsorolják, és a választás győztese az, akit bármely más jelölttel páronként összehasonlítva több szavazó rangsorolt előre?

Azt hiszem tartalmilag összeállt a kérdés. Az OVB tuti meg fogja buktatni jokerrel. Valóban az van, hogy el kell olvasni kétszer mire megérted. Teszteltem, az egyszerű választópolgárnál attól nehéz, hogy átsiklik azon, hogy "a jelölteket rangsorolják", utána meg már értelmetlennek tűnik a páronkénti összehasonlítás. Viszont ezt egyszerűbben nem lehet. Akkor készüljünk az AB-re. Érveljünk úgy, hogy a jelenlegi választási szabályoknál nem összetettebb szabályra nem lehet azt mondani, hogy azért nem dönthet róla a választópolgár, mert nem értené meg. Vegyük tehát a választási rendszerünk egy részelemét, a d'Hont módszert. A törvény ezt mondja róla:

3. A területi választókerületben az érvényes választási forduló eredményének kiszámítása:

a) A pártok választási listáira leadott érvényes szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes érvényes szavazat).

b) A választókerületben megszerezhető mandátumok számához egyet hozzá kell adni (a továbbiakban: osztó).

c) Az összes érvényes szavazatot el kell osztani az osztóval. Az így kapott hányados az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.

d) Meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatok számának kétharmadát (a továbbiakban: kétharmados határ).

e) A párt választási listájára leadott szavazatok számát el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával. Az osztás eredményenkénti egész szám a pártok által elért mandátumok száma, figyelembe véve a törvény 8. § (8) bekezdését is. Az osztás maradéka, továbbá a mandátumot nem eredményező szavazatok a töredékszavazatok.

f) Ha a mandátumoknak az e) pont szerinti elosztása után még betöltetlen mandátum marad, akkor a töredékszavazatok csökkenő sorrendjében kapnak a pártok mandátumot a kétharmados határig. Ha a választókerületben minden mandátumot betöltöttek, akkor függetlenül a kétharmados határtól, több mandátumot elosztani nem lehet. A mandátumot nem eredményező töredékszavazatok - a törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott töredékszavazatok kivételével - az országos listára kerülnek.

Namost ha az AB nem fogadja el az érvelést, akkor lehet menni Strasbourgba. Ha elfogadja, akkor max abba köthet bele, hogy tömény. Akkor benyújtom a kérdést úgy, hogy valamelyik egyszerűbben átlátható számítási módszer leírása szerepeljen. pl:

• The count is conducted by pitting every candidate against every other candidate in a series of imaginary one-on-one contests.
• The winner of each pairing is the candidate preferred by a majority of voters.
• The candidate preferred by each voter is taken to be the one in the pair that the voter ranks highest on their ballot paper.
• When all possible pairings of candidates have been considered, if one candidate beats every other candidate in these contests then they are declared the Condorcet winner.

Annak eldöntését pedig, hogy szavazategyenlőség esetén mi történjék, már ráhagyhatjuk a Parlamentre, mert innen már nem lehet nagyon elb*ni.

Összegyűjtöttem mindet.

Ovb hat.	Mi, határidő	szöveg	kezdeményező/honlap
309/ 2008	Népi kezd. 2009.05.20	"Kezdeményezzük az Alkotmány olyan tartalmú módosítását, hogy országos népszavazást lehessen tartani az Országgyűlés feloszlásáról."	Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány
310/ 2008	Népi kezd. 2009.05.20	"Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az egyéni országgyűlési képviselők a választókerületükben névjegyzékbe vett választópolgárok egyötödének kezdeményezésére tartandó szavazáson, a választókerületben névjegyzékbe vett választópolgárok szavazatainak egyszerű többségével visszahívhatók legyenek."	Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány
311/ 2008	Népi kezd. 2009.05.20	"Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy a köztársasági elnököt a választásra jogosult választópolgárok a szavazataik egyszerű többségével választhassák meg."	Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány
183/ 2007	Népszavazás 2009.06.04	„Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézményeik, kórházaik működtetésének módjáról a helyi önkormányzatok dönthessenek?”	Sz. P.
19/ 2009	Népszavazás 2009.06.15	"Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon a lakossági távhőszolgáltatás alapdíjának országgyűlés általi megszüntetésével a szolgáltatás rendelkezésre-állásának költségeit a fogyasztott hőmennyiség arányában kelljen megfizetni."	T. E.
20/ 2009	Népszavazás 2009.06.15	„Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon a lakossági elektromos áramszolgáltatás alapdíjának országgyűlés általi megszüntetésével a szolgáltatás rendelkezésre-állásának költségeit az áramfogyasztás arányában kelljen megfizetni.”	T. E.
21/ 2009	Népszavazás 2009.06.15	"Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon a lakossági gázszolgáltatás alapdíjának országgyűlés általi megszüntetésével a szolgáltatás rendelkezésre-állásának költségeit a gázfogyasztás arányában kelljen megfizetni."	T. E.
36/ 2009	Népszavazás 2009.06.15	„- Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlen legyen a polgármesteri tisztséggel?”	S. M.
231/ 2008	Népszavazás 2009.06.25	„Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanköteles tanuló intézményből történő kizárását?”	Jobbik
184/ 2008	Népszavazás 2009.07.20	„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el az 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (3) és (4) bekezdéseiben a pártok számára biztosított területi és országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe csak egyéni választókerületekből kerülhessenek képviselők?”	http://www.nephatalom.hu/

Most olvasom az AB vonatkozó határozatát.
Igazából a különvélemény (Dr. Holló András és Dr. Bragyova András) az, amivel egyetértek.
"A határozatban elbírált, az OVB által hitelesített kérdés a választási rendszer gyökeres megváltoztatására irányul"

Viszont azt is gondolom, hogy az alkotmánynak az az intézkedése, ami megtiltja az ilyen kérdések népszavazáson való megvitatását, az állampolgári jogaink csorbítása.

Egy szó mint száz: ez egy soha vissza nem térő alkalom, éljünk vele.

(Tudtad, hogy az az ügyvéd, aki a NUSI-t védte a közérdekű adatos ügyben (és jól elvesztette, hehe), az OVB-ben az SZDSZ delegáltja?)

Be kell látnom, hogy a kérdés meghaladja azt az absztrakciós szintet, amihez a politikában szokva vagyunk. A költségtérítéses aláírásgyűjtő ívet szinte szó nélkül aláírta mindenki, ez meg hosszas beszélgetéseket generál. Ami végülis tök jó, ha nem adjátok fel a gondolkodást.
Ezért most egy rövid eszmefuttatás következik arról, hogy miért annyira fontos ez a népszavazási kezdeményezés, majd pedig válaszok következnek a gyakran feltett kérdésekre, ellenvetésekre.
Az eddigi népszavazási kezdeményezések közös eleme, hogy nem érintették a struktúrát. Üzenet értékük volt ugyan a képviselőink felé, de sajnos már megszoktuk, hogy ezek az üzenetek mennyit érnek. A költségtérítéses kezdeményezéssel kapcsolatban pl. volt alkalmunk mindkét nagy párt képviselőjétől egyazon napon különböző ürügyeket hallani arról, hogy miért halogatják a dolgot amíg csak lehetőségük van rá. Ez a kezdeményezés a struktúrát érinti, azt a képességünket, hogy mennyire tudjuk kontrollálni a képviselőket.
A stuktúra nagyon fontos dolog. A struktúra különböztet meg egymástól egy üveglapot meg egy mikroprocesszort, egy darab vasat meg egy CNC esztergát, vagy egy tolószéket meg egy cinelli pályagépet.
A mai magyar politikai struktúra rendkívüli módon meg van merevedve: kétpárti váltógazdálkodás van - az egypártrendszerré alakulás esélye sem kicsi - a fontos kérdések napirendre sem kerülnek. A politika csődjének nagyon jó jele az elhatalmasodott korrupció.
A struktúra alapja a választási rendszerünk. Nem a korrupt politikusok (nem kerültek volna éppen ők oda), nem a hülye választók (többet gondolkodnának, ha lennének kérdések, amelyeken érdemes), hanem a választási rendszer. Ugyanis a választási rendszerből következik hogy az erőviszonyok olyanok, amilyenek. Nem arra gondolok, hogy a "jobb oldal" vagy a "bal oldal" van-e győzelmen, hanem az erőviszonyok struktúrájára: két politikai tömörülés maradt, a kis pártok elsorvadnak. Így esély sincsen arra, hogy a felmerült kérdéseket bármilyen szinten is megvizsgálják. Gondoljunk csak arra, mi történt a fővárosi költségvetéssel: miután 50-50 százalék alakult ki, a politikusok nem voltak hajlandóak/képesek meghozni azokat a kompromisszumokat, aminek az eredménye egy elfogadott költségvetés lehetett volna. Úgy kondicionálta őket a rendszer, hogy ez a megoldás eszükbe sem jutott. Ha több politikai erő lenne, és folyamatos egyeztetésekre lennének kényszerítve, akkor olyan döntéseket hoznának, amelyekben szakmai észérvek is tükröződnek, nem csak valamelyik politikai erő vagy a mögötte lévő gazdasági csoport érdekei.
A választási rendszerünk egyik eredménye, hogy a parlament fele olyan pártkatonákból áll, akik listán kerültek be: ha egyénileg mérettetik meg magukat, valószínűleg nem lennének képviselők. El vannak szigetelve a választópolgároktól, nem kapják meg azokat a visszajelzéseket, amiket az egyéni körzetekben bejutott képviselők igen. Az érdekeik nem az ország, hanem a párt érdekeivel esnek egybe. A szavazataikat nem a kérdés megvizsgálása után, hanem a pártutasítások alapján adják le. Ha csak egyéni körzetekben lehetne bejutni, azzal éppen ezek - a "politikai osztály" legalja - kerülnének ki a parlamentből.
Persze naivitás azt várni, hogy már az első ilyen választásokon semmivé oszlana a pártok befolyása: valószínűleg így is sokat nyomna a latba, hogy melyik jelöltet melyik párt támogatja, mennyi pénzből. De nem lehetne elkerülni azt, hogy a választási kampány sokkal jobban a személyek - ezáltal az emberi értékek - mentén zajoljon. Ezáltal a jelenlegi igencsak nulla közeli valószínűségnél nagyobb lenne arra is az esély, hogy független képviselők kerüljenek a parlamentbe. Persze a pártok marketingköltségét nehéz túlkiabálni, de egy agilis, komoly programmal rendelkező képviselőnek esélye lehet rá.

Most pedig lássuk a gyakran ismételt kérdéseket:

De hát egy népszavazás négy-öt milliárd forint!
Igen. Akkor beszéljünk pénzül. Tekintsük ezt az alkotmányos költséget befektetésnek, és próbáljuk megsaccolni, hogy mennyi idő alatt térül meg. Legyünk borúlátóak, és mondjuk azt. hogy három parlamenti ciklus múlva (12 év) az állami költségvetésből korrupcióra fordított pénz 10%-al csökken tőle. Hogy kezelhető legyen a modell, tételezzük fel, hogy a változás lineáris. A 2009-es költségvetés főösszege 8. 960 milliárd forint. Ennek majdnem fele megy el az államadósság kamataira, a nyugdíjakra és a szociálpolitikai kiadásokra. Számoljunk optimistán azzal, hogy a maradéknak csak a negyedével kapcsolatban történik korrupció, és becsüljük súlyosan alá annak mértékét: legyen 10% (a valóságban 20-30% a szokásos, ha nem vesszük figyelembe azokat a kiadásokat (tanulmányok, stb), amelyeknek egyetlen célja az, hogy adjunk pénzt valakinek). Gyors számolás után 112 milliárd éves korrupciós kiadást kaptunk. Ha 12 év alatt lineárisan 10%-al csökken a korrupció, akkor évente 0.93 milliárddal többet takarítunk meg. Ez 3 év múlva 0.93*(1+2+3)=5.58 milliárd forint. Tehát egy kevesebb mint 3 év alatt megtérülő befektetéssel állunk szemben. Megéri.

De hát az emberek hülyék!
(Nem mintha ennek túl sok köze lenne a kérdéshez, mégis az egyik leggyakrabban előkerülő pont.) Ja, ha azt gondolod, hogy az emberek hülyék, akkor felesleges azon görcsölni, hogy milyen módon nyilvánítsák ki az akaratukat. Kell valami diktátor, oszt majd lesz valahogy. Ha marad a jelenlegi választási rendszer, akkor ez kb. be is fog következni, csak az a kérdés hogy lesz-e előtte egy forradalom amiben meghal pár tízezer ember, vagy nem. De van egy jó hírem: az emberek nem hülyék. A legtöbb ember képes többé-kevésbé folyamatosan és összefüggően beszélni. Átlátnak olyan összefüggéseket, hogy:

• (Életből vett példa 1) Ha az autószerelő vagy a gázos nem ad számlát, akkor nem is fog adózni, több marad a zsebében, ezért annyival kevesebbet számít fel nekem
• (Politikából vett példa 1) Ha a politikusnak nem kell elszámolnia a költségtérítéssel, akkor többet is zsebre tud tenni, mint amennyi költsége ténylegesen volt.
• (Életből vett példa 2) Ha lenyomod az autóban a gázpedált, akkor több benzin megy a motorba, amitől az jobban húz
• (Életből vett példa 3) Ha nagy gázon főzöl, nagy edényt jó feltenni, mert akkor kevesebb energia megy kárba

A listás választások ügye cseppet sem bonyolultabb a fenti életből vett példáknál. Mindössze egy olyan területről van, ami - noha ugyanúgy érinti a mindennapjainkat, mint az autóvezetés vagy a főzés - nem szoktunk vele foglalkozni. Méghozzá azért nem, mert a politika és a média nem teszi fel a napirendjére. Te is azért hezitálsz, mert nem vagy képes átlátni az összefüggést a szavazás módja, a képviselő feletti kontrol és a kormányzás minősége között. Egyezzünk meg abban, hogy ez nem azért van, mert hülye vagy, hanem csak azért mert nem szoktál ilyen dolgokon gondolkodni. Ahogy még kábé tízmillió honfitársad. És most ilyen emberek vezetik az országot. Azért ugye érzed hogy nem lenne rossz valamit tenni az ügyben?

Hol van még olyan, hogy csak egyéni választókerületek vannak?
Négy országot néztem meg. Ebből az alábbi példákat találtam arra, hogy csak egyéni választókerületekből lehet bejutni:

• Az ausztrál parlament mindkét háza
• Az amerikai szenátus és a képviselőház
• Az angol parlament alsóháza

Végre egy olyan kérdés, ami már a lényeg irányába halad. Nem egy a jelenlegi politikai berendezkedésben jól véghezvihetetlen reform egy apró részletkérdéséről, nem a képviselők zsebéről, hanem a felettük gyakorolt ellenőrzésről szól.
Mint már említettem a jelenlegi helyzet kialakulásának egyik fő oka a választási rendszerünkben keresendő. A kérdés pedig éppen ehhez nyúl hozzá. Kidobja a parlamentből azokat a képviselőket, akikre senki sem szavazott, és megingatja a pártpolitika mindenekfelettiségébe vetett hitet.

„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el az 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (3) és (4) bekezdéseiben a pártok számára biztosított területi és országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe csak egyéni választókerületekből kerülhessenek képviselők?”

A kezdeményezés honlapja www.nephatalom.hu, az aláírásgyűjtő ív innen letölthető.
Légy szíves legalább két ívet gyűjts tele aláírásokkal. Július 20.-ig meg kell legyen a kétszázezer.

És persze írj róla a blogodba, küldd szét ismerőseidnek az infót.

János így emlékszik vissza a györöki ufóészlelésre:

A Gyoroki UFO megfigyelesenek hiteles tortenete

Reggelenete gyakran kinezek az ablakon, hogy szemugyre vegyem, milyen az ido, naposuteses vagy felhos napnak nezunk-e elebe. Hogy a kozvetlen eszleleseimet ellenorzni tudjam, egy ideje a meteorologiai muholdfelveteleket is meg szoktam nezni. Apr. 26-an vasarnap reggel a NOAA muhold altal rogzitett, Europat abrazolo felvetelen egy masziv felhofront kozeledtet lattam, ami a reggeli orakban eppen hogy csak elerte Magyarorszag nyugati hatarat.
Kivancsi voltam arra, hogy vajon milyen gyorsan kozeledik ez a felhofront, es valoban vannak-e mar lathato jelei az orszag nyugati reszen. Ehhez az Orszagos Meteorologia Szolgalat web oldalat hasznaltam, ahol a legnyugatibb web kamera Balatongyrokon felallitva negyed orankent kuld friss eg-kepeket az Internetre.
Amikor letoltodott az elso kamerakep, meglepodve tapasztaltam, hogy a teljesen derus egen a felkelo naptol kisse balra/felfele egy furcsa, azonosithatatlan repulo targy lathato. Az objektum piros szinu volt, es kozepzold fenycsovat bocsatott ki ami pontosan a nap fele iranyult. Eloszor arra gondoltam, talan valami repulogepet latok, es a hajtomu kondenzcsikja epp a nap fele mutat.
A met.hu oldalon lathato kamerakepek rendelkeznek egy kenyelmi szolgaltatassal, egy felso vezerlo csikon visszafele lehet lapozni, es kb 3 oraval korabbrol, a negyed orankent keszitett  kepeket utolag is meg lehet nezni. Amikor visszaporgettem a kepeket, kiderult, hogy az objektum kb 3 ora idotartamig volt lathato, es jol megfigyelheto volt a leszallas helyszine is, tehat szo sem lehet kozonseges repulogeprol
A mellekelt gyors terkepvazlaton lathato a Balatongyorokon felallitott eg-figyelo meteorologiai kamera helye, a provizorikusan behuzott piros vonal a keleti iranyt, a nap felkeltenek iranyat jelzi, a ket sarga vonal nagyjabol a kamera latoszoget mutatja. Az elmosodott szelu feher folt az objektum leszallasanak, ugyancsak nagy valoszinuseggel kijelolheto helyszinet mutatja.

Elso, gyors komment:
- Kesobb hallottam, hogy mar van hir arrol, hogy vasarnap reggel Badacsonytomajban az allatok kulonos modon viselkedtek. Ez alighanem azt jelenti, hogy igy reagaltak a kozeben leszallo objektumot kisero jelensegekre
- A kepeken lathato fenycsova a jelenseg megfigyelesenek teljes ideje alatt a nap iranyaba mutat, ez egyertelmuve teszi, hogy itt egy foton/antifoton meghajtasu jarmurol van szo, a kibocsatott foton-aramlas mitegy ra-tamaszkodott a frissen felkelo nap sugarzasara, hogy igy adjon energiat az ismeretlen jarmunek.

Ákos magyarázata: